Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Védőoltásokról általában

Mi az a vakcina?

A vakcina vagy oltóanyag az adott betegség valamilyen módon gyengített kórokozóját tartalmazza. A beadásával a szervezetben immunitás alakul ki az alkalmazott kórokozó ellen. Először dr. Edward Jenner fedezte fel, hogyha tehénhimlőben beteg állatok hólyagjaiból készített anyagot emberek bőrébe dörzsölte be, ezek az emberek nem betegedtek meg az akkoriban egyik legsúlyosabb járványos betegségben, az emberi himlőben. Több mint száz évvel később Pasteur és munkatársai felfedezték, hogy számos betegség ellen alkalmazható ez a módszer. Ők a veszettség vírusának gyengített változatait injekciózták kutyákba, és így azok nem betegedtek meg a vírussal való fertőzés következtében.

 

Mi az az immunitás?

Az immunitás a szervezet összetett védekező reakciója a fertőző betegségek kivédésére. Az oltásokkal a szervezetnek a saját védekező rendszerét készítjük fel arra, hogy egy későbbi valódi fertőzésnél minél gyorsabban leküzdhesse a betegséget, célszerűen még a tünetek megjelenése előtt. Ez úgy lehetséges, hogy az oltással beadott gyengített kórokozó, bár nem képes a betegséget kialakítani, speciális folyamatokat indít meg a szervezetben. Ennek központi jelentőségű szereplői a fehérvérsejtek, ezek közül is a lymphocyták. A lymphocyták a kórokozóval való találkozáskor elkezdenek az adott kórokozóra specifikus ellenanyagot termelni. Az ellenanyagok a kórokozóhoz kapcsolódnak, és segítségükkel az immunrendszer egyéb sejtjei képesek lesznek a kórokozó gyors elpusztítására. A lymphocyták, ha már egyszer találkoztak egy kórokozóval, a következő találkozáskor emlékeznek rá, és gyorsan, nagy mennyiségű ellenanyagot termelnek, így a védekezőrendszer sokkal gyorsabban és hatékonyabban képes elpusztítani azt. Sajnos ez a memória rendszerint nem tart az állat élete végéig, így az ismétlő oltásokkal időről időre emlékeztetni szükséges az immunrendszert.

Az immunitás nem tekinthető tökéletes rendszernek. Ha például különösen nagy mennyiségű vagy magas megbetegítőképességű kórokozó kerül a szervezetbe, illetve, ha az állat súlyos stresszhelyzetbe kerül, esetleg egyéb betegségek vagy gyógyszerek gyengítik le az immunrendszerét, esetenként az oltásokkal kialakított védelem nem képes a fertőzés leküzdésére, és megjelenhetnek a betegség tünetei.

Milyen oltásokra lehet szüksége a kutyámnak?

A szükséges oltásokat két csoportra bonthatjuk, a kötelező és az ajánlott vakcinákra.

Kötelező oltások: Magyarországon rendelet írja elő a kutyák veszettség elleni oltását (és féreghajtását!). A rendelet szerint minden három hónapos kort elért kutyát be kell oltani, majd ezt az oltást fél éven belül meg kell ismételni. A felnőtt kutyák vakcinázását évente szükséges elvégezni.

Ajánlott oltások : Ezek az oltások a kutyák súlyos fertőző betegségeinek megelőzésére szolgálnak. Tartásmódjától, tartási helyétől függően különféle kórokozókkal találkozhat a kutya élete során. Az oltásokat ennek figyelembevételével ajánlja önnek állatorvosa. Egy városi kutya esetében az alábbi betegségek ellen ajánlott a védekezés: szopornyica, parvovírusos bélgyulladás, fertőző májgyulladás, leptospirozis, parainfluenza. Ezen fertőzések ellen kapják a kutyák az úgynevezett “kombinált oltást”. Azonban szükség lehet még Lyme-kór, kennel köhögés, coronavírusos bélgyulladás elleni vakcinára is, attól függően, hogy e kórokozók előfordulása mennyire valószínű a kutya környezetében.

Mi az a maternális immunitás?

Az újszülött állatok immunrendszere még nincs felkészülve a környezetben lévő kórokozók elleni védekezésre. Így a különféle fertőzések ellen védelemre van szükségük. Ezt a védelmet az anyaállattól kapják, részben születésük előtt, a méhlepényen keresztül, részben az anyatejjel a születés utáni napokban. Ebben az esetben a kiskutyák az anyakutya szervezetében termelődött ellenanyagokat készen kapják meg, mivel azok képesek átjutni a méhlepényen, illetve nagy koncentrációban találhatók meg az ellés után képződő anyatejben. Ez az immunitás azonban csak időleges, a kölykök életének első heteiben jelent csak megfelelő védelmet, és hozzávetőlegesen három hónapos korukra az anyától kapott ellenanyagok kiürülnek szervezetükből.

Miért nem elég egyszer beoltani a kölyökkutyákat?

Ennek alapvetően két oka van. Az egyik, hogy az anyakutyától kapott ellenanyagok mennyiségét csak nagyon bonyolult laboratóriumi módszerrel lehetséges meghatározni, viszont ha szintjük az oltás idején még magas, a jelen lévő ellenanyagok a vakcinában lévő kórokozóval kapcsolódnak, és nem hagyják, hogy a kiskutya saját immunrendszerének sejtjei elvégezhessék feladatukat, így nem alakulhat ki megfelelő immunitás sem. Így lehetséges, hogy csak a második oltás hatására alakul ki az elérni kívánt reakció. A második ok az, hogy a legtöbb esetben a kellően erős és hosszú ideig tartó immunitás kiváltása csak ismétlő oltásokkal lehetséges.

Miért kell évente megismételni az oltásokat?

Rendszeresen vakcinázott kutyákban az immunitás esetenként több mint egy évig is megfelelő szintű maradhat, azonban ezt több tényező is befolyásolhatja. Mivel az oltásra adott válasz erőssége kutyánként eltérhet, és az ellenanyagok aktuális mennyiségének meghatározása egyszerű módszerekkel nem lehetséges, a megfelelő védettség fenntartásának legésszerűbb módja az évenkénti ismétlő oltás.

Emellett hazánkban a kutyák évenkénti veszettségoltását rendelet is előírja, így ezt minden kutyának meg kell kapnia.

Mennyi idő kell a védettség kialakulásához az oltás után?

Általánosságban minimum 10-14 nap szükséges a megfelelő védettség kialakulásához. Kölyökkutyákban figyelembe kell venni emellett az anyától kapott ellenanyagok lehetséges jelenlétét is. Ebben az esetben gyakran csak a második vagy a harmadik oltás után alakul ki az immunitás. Emiatt nem tanácsos a kölyökkutyákat az oltási sor befejezése előtt kutyatársaságba vinni, illetve az utcán sétáltatni.

Mi történik, ha a kutyám beteg az oltás időpontjában?

Minden oltás előtt az állatorvos megvizsgálja a kutyát, nehogy ez bekövetkezhessen. Ha a kutya nem bizonyul teljesen egészségesnek, az oltást el kell halasztani a gyógyulás idejéig. Súlyos következményei rendszerint annak sincsenek, ha a kutya betegen kapja meg az oltást, azonban ilyenkor a várt védelem nem alakul ki. Emiatt fontos, hogy csak teljesen egészséges állat kapjon oltást.

Megbetegedhet az oltástól a kutyám?

Nem ritka, hogy az oltás után egy-két napig a kiskutyán enyhe bágyadtság, levertség figyelhető meg. Esetenként, érzékenyebb állatokban az oltás helyén egy kis csomó jelenhet meg a bőr alatt, ami egy-két héten belül elkezd kisebbedni, és magától eltűnik. Ha a csomó fájdalmas, esetleg egyre nagyobb lesz, kérjük keresse fel állatorvosát.

Kivételes esetben kialakulhat allergiás reakció is az oltás következtében. Erre az oltás utáni tíz-tizenöt percben, esetenként néhány órában, számíthatunk. Az allergiás reakció jelentkezésekor a kutyán lihegés, nyálzás, hányás, a pofa megduzzadása (vízilófej) figyelhető meg. Ha ilyen tüneteket tapasztal, kérjük azonnal hívja fel állatorvosát.

Biztos, hogy az oltások 100%-os védelmet adnak?

A különféle betegségek megelőzésének máig ismert legsikeresebb módja emberek és állatok esetében is a vakcinázás. Például míg régen igen gyakori volt a szopornyica előfordulása, mostanában a széleskörű oltásoknak köszönhetően csak igen ritkán találkozunk ezzel a betegséggel. Azonban sajnos a kialakuló immunitás nem minden betegség esetén tekinthető tökéletesnek. Az ilyenkor jelentkező tünetek rendszerint enyhébbek az oltott kutyák esetén, mint oltatlan társaiknál.

A nem megfelelő védettség kialakulásának több oka lehetséges. Ezek közül a gyakoribbak a következők:

A maternális immunitás: Amint már említettük, az újszülött kölyökkutya rendelkezik az anyjától kapott ellenanyagokkal, amelyek teljesen csak 3 hónapos korában ürülnek ki a szervezetéből. Ezek az ellenanyagok nagyon fontosak az élet első heteiben a betegségektől való védekezésben, azonban az oltások hatását csökkenthetik. Mennyiségük egyedenként változik, függ az anyakutya immunrendszerének állapotától (hogy mennyi ellenanyagot képes átadni a kölyköknek), a kölyök által felvett anyatej mennyiségétől és egyéb tényezőktől is. Így az első oltás optimális idejének meghatározása laboratóriumi vizsgálat nélkül szinte lehetetlen. Ez az oka annak, hogy a csak egy-két oltással rendelkező fiatal kölyökkutyákat nem tanácsos kitenni a fertőződés lehetőségének, tanácsos őket elkülönítve tartani más kutyáktól amíg meg nem kapták az összes oltásukat.

Egyedi különbségek: Minden kutya immunrendszere egy kicsit eltérő, egyesek kevésbé jól reagálnak az oltásokra, és a kívánatosnál gyengébb immunitás alakul ki az adott betegség ellen.

Gyengülő immunitás: Az immunrendszer memóriája idővel romlik, és a kialakított védettség szintje csökken. Ezért fontos a rendszeres ismétlő oltások beadása, ugyanis csak így tartható fenn a kutya megfelelő védettsége.

Immunszupresszió: Egyes betegségek vagy különféle gyógyszerek (pl.: daganatellenes szerek) legyengíthetik az immunrendszert, és a rendszeresen oltott kutya is fogékonnyá válhat a fertőzésekre. Másrészről, az ilyen gyógyszerekkel kezelt kutyákban nem alakítható ki oltásokkal a védettség sem.

Új kórokozók megjelenése: Néhány kórokozónak több változata is ismert. Ha új változatok jelennek meg és terjednek el, nem biztos, hogy az oltással adott változat ellen kialakuló védettség az új típusú kórozó ellen is megfelelő védettséget ad. A vakcinagyártók azonban figyelemmel kísérik a kórokozók változásait, így ez a probléma csak ritkábban jelentkezik.

Látható, hogy számos buktatója lehet az oltásoknak, azonban megfelelő odafigyeléssel ezek nagy része megelőzhető, és állatorvosa segítségével

palavet.hu/kutya-macska-vedooltasok/

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.